Hogy kell megfogni a költségeket? Sok helyen lehet, én abból írok le párat, ami a tartószerkezethez kapcsolódik. A kedvezőtlen statikai váz mindenképp drágítja az épületet. Itt nincs olyan, hogy majd olcsó csempét választunk, vagy majd félbehagyjuk a szükséges minimumnál. Tartószerkezeten ott lehet spórolni, hogy korán jó statikust választunk, aki ismeri a lehetőségeket, és meg tudja jósolni mi mennyibe fog kerülni, és megfogadjuk tanácsait.

Az építésznek ugyanis nem dolga olcsót tervezni. Az építészek tapasztalatom szerint szépet, jót akarnak, (gyakran sikerül is) de többségük nem ismeri a szerkezeteket testközelből, és az árvonzatukat sem. Nem is feltétlen tudják, hogy egy ablakot, ha fél méterrel odébb tettek volna, tízezreket spórolt volna a tulajnak.

Mondok pár példát, ami emeli a költségeket:

• tetőt (fedélszéket) alátámasztó falak 6m távolság fölé kerülnek
• Valamelyik emeleti főfal födém közepére terhel
• Gerendák alátámasztás nélkül
• Sarokablakok (acél oszlopot hőhíd miatt manapság már kerüljük)
• Szalagszerű alaprajz (főfalak 6mnél nagyobb távolságra kerülnek egymástól)

Ugyanitt jegyzem meg, hogy ha nem bízunk meg 110%ig az építészünkben, akkor az engedélyezés előtt keressük meg a leendő gépész-, villamos-, statikus tervezőket, hogy mi a véleményük, mennyire könnyen valósítható meg az elképzelés. Pl ha a szintenként átellenes sarokba pakoljuk a fürdőszobákat, akkor több cső kell, de ezen felül aljzatbetonba sem biztos, h el fog férni minden. A szennyvíznek ugyanis lejtés kell, ami 2-3 méter távolságnál még biztosan nem gond, de... A végén több aljzatbetont kell építeni, ami több teher, drágább vasbeton lemez.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.